Ne gyászolj! (...) Felejts el engem addig a határig, amíg már nem zavar a
rám való emlékezés. Egészen ne! Az fájna! De legyek én körötted valami
szelíd és nem bántó emlék, olyan, akire jólesik gondolni, de már nem
könnyeztet meg. Ne úgy jussak az eszedbe, hogy belerándulj a fájdalomba,
hanem úgy, hogy elmosolyodj. *Szabó Magda*